Drónok és földi eszközök segítségével, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) csapatával közösen végeztek átfogó felmérést a felújítás előtt álló babatpusztai kastélyon az ABZ Drone pilótái. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a projekt részleteit és végeredményét. 

Drónokkal, lézer alapú LIDAR-szkennerrel, valamint hiperspektrális kamera segítségével zajlott le a Magyar Agrár- és Élettudomány Egyetem (MATE) tulajdonában lévő babatpusztai istállókastély háromdimenziós modellezése. A Homlokzat az épület arca projekt keretében az ABZ drónpilótái is részt vettek a kastély 3D modelljének elkészítésében – a mi feladatunk a fotogrammetriai mérések elvégzése volt.

A repüléshez a képeken is látható Yuneec H520E RTK ipari drónt és 20 megapixeles kamerával szerelt Yuneec E90x payloadot használtunk. Automata és manuális repülési módok segítségével összesen 657 fényképet készítettünk különböző repülési magasságokon. A szám alacsonynak tűnhet egy ilyen méretű objektum 3D modellezéséhez, de ahogy képzéseinken is mindig hangsúlyozzuk: sosem az elkészült képek mennyisége, hanem a minőségük, és a köztük lévő átfedés határozza meg a létrejövő 3D modell megfelelőségét.

3d_modell_felmeres_dron
A végeredmény öt különálló projekt összeillesztéséből született meg. Ezekhez hét manuális kapcsolópontot, a megfelelő relatív pontosság meghatározásához pedig két földi ellenőrzőpontot használtunk. Ha még új számodra az RTK heymeghatározás, olvass róla bővebben ebben a cikkünkben!
Összesen két órát repültünk a helyszínen, a felvételek, mérések utófeldolgozása további tíz órát vett igénybe. Mutatjuk a végeredményt, egy 29.233.000 3D pontból álló pontfelhőt, amelynek létrehozását nagyban nehezítette az épületet körülvevő növényzet, de ennek ellenére sikerül úgy körberepülni, hogy tökéletes minőségű 3D modellt készíthessünk róla:

A 3D modell mellett készültek felülnézeti ortomozaikus felvételek és digitális felület modellek, valamint néhány hőkép is – ezekből látható néhány alább.

Az egyetemi munkatársak a felmérésekhez kézi hiperspektrális kamerát, valamint állványos Leica BLK360 és ScanStation P40/P30 LIDAR szkennereket használtak.

A távérzékeléssel nyert adatok alapján a felújítást igénylő felületek időben azonosíthatók, a bonyolult homlokzati elemek 3D nyomtatási technológiával egyszerűbben pótolhatók, a műemlékek rekonstrukciója pedig pontosan és költséghatékonyan valósítható meg.