A Gödöllői Királyi Kastély 3D modellezése

Ismét összefogott a MATE és az ABZ Drone

A Gödöllői Királyi Kastély épületegyüttese amellett, hogy otthont ad az elmúlt 3 évszázad számos műtárgyának, maga is egy művészeti alkotás. Az ABZ Drone nemrég egy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel közös projekt erejéig beköltöztette az innovatív dróntechnológiát a történelmi falak közé.

A homlokzat az épület arca

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem “A homlokzat az épület arca” innovációs projekt kapcsán a Gödöllői Királyi Kastély állapotának felmérését tűzte napirendre. A MATE szakértői a kivitelezéshez az ABZ Drone kollégáit hívták segítségül: drónos multi- és hiperspektrális kamerafelvételek, fotogrammetriai mérések, valamint 3D modellek segítségével készültek el az épület rekonstrukciós tervei. A felhő alapú adatbázisban egyértelműen fellelhetőek például a Kastély területén található törött vagy hiányos szobrok, javításra szoruló elemek. A kezdeményezés célja, hogy olyan információs rendszerek szülessenek, amelyek átfogó képet tudnak adni a felújítandó épületek állapotáról – így hozzájárulva egy pontosabb költségbecslés elkészítéséhez is.

Drónok az építőiparban

Az építőiparban egyre bővülő feladatkörben mutatkozik meg a különböző drónmegoldások hiánypótló szerepe. Ezekkel az eszközökkel fizikai mintavételezés nélkül detektálható többek között a gombásodás, a vizesedés vagy az algák megjelenése a falazaton. Az efféle problémák jelenléte nagyban befolyásolja az épület alapvető állapotát, időszerű felfedezésük pedig előrejelezheti akár a vakolat leomlását. Mivel az ABZ Drone szakértőinek a drónok építőipari integrálásában szerzett magas szintű tapasztalata európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít, a cég kézenfekvő választás volt a szóban forgó feladatra.

3d-modellezes-dronnal

Múlt, jelen, jövő

A Gödöllői Királyi Kastély istállójában közel 70 esztendeje nincsenek lovak; a nedvesedés, sőt, sókicsapódás azonban a mai napig tetten érhető a falakon. Az innovációs projekt során készített mérések kimutatták: hiába változott mára az építmény funkciója, az ammónia még mindig jelen van a szerkezetben. A becslések szerint az állatok kitelepítése után 250 évvel is lehet még számolni a jelenséggel, így az ammónia kinyerése, valamint a falak megóvása kulcsfontosságú feladat.

Az ABZ Drone és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nem először fogott össze a műemlékvédelem zászlaja alatt: alig több mint egy évvel ezelőtt a babatpusztai istállókastély háromdimenziós felmérése készült el ugyanebben a felállásban. A képzett drónpilóták akkor lézer alapú LIDAR-szkennerrel, valamint hiperspektrális kamerával álltak az Egyetem szakértőinek rendelkezésére.