Így működik a georeferált precíziós talajmintavétel és a multispektrális felmérés drónnal

Részletes feltérképezéssel a problémák is célzottan és sokkal hatékonyabban kezelhetőek. Cikkünkben bemutatjuk a precíziós gazdálkodásnak egy új szintjét, amellyel pontosan detektálható, hogy mely területre milyen paraméterek szerinti kezelés vagy kijuttatás szükséges. Arról is olvashat, hogy a drónokkal összegyűjtött információkat hogyan táplálhatjuk be precíziós mezőgazdasági gépbe.

 

A precíziós gazdálkodás nem csak a modern gépeket és eszközöket jelenti. Ez a fogalom inkább egy folyamatot hivatott jelölni, amelynek természetesen nélkülözhetetlen eszközei a modern és okos technológiát használó eszközök. Ezt a folyamatot minden esetben érdemes az elején kezdeni. Amikor orvoshoz megyünk, akkor nálunk is az első lépés a labor, hogy aztán a szakember egy sokkal célzottabb területet vizsgálva konkrét megoldást tudjon nyújtani az esetleges problémákra. Ez a növények esetében sincs másként. Fontos, hogy a kezelést mindig csak ott végezzük, ahol arra tényleg szükség van.

A drónnal történő feltérképezés segítségével hatékonyan tudjuk elemezni a növények vagy a talaj állapotát. Az adatok kiértékelése után képesek leszünk detektálni az esetleges problémákat, a növények károsítóit és az állomány homogenitását. Akár soronként vagy táblánként észre tudjuk venni a növényben bekövetkezett élettani változásokat. NDVI kép alapján detektálhatjuk a különböző fertőzéseket, károsítókat, rovarkártevőket, és elemezhetjük a növény stresszállapotát. Ezenfelül a talaj minőségének vizsgálata segítségként szolgálhat még az ültetésekhez, ültetési tervek elkészítéséhez is.

A georeferált precíziós talajmintavétel esetében a célzott tápanyagkijuttatást tervezhetjük meg, míg a multispektrális növényfelmérés segítségével a növények állapotát a pontos elemzéseknek köszönhetően célzott kezeléssel javíthatjuk. Mindkét eljárás lényege, hogy a mintavétel nem randomizált módon, hanem előre meghatározott pontokon történni, és a drónnal készített ortomozaik fotón állomány szinten lehetséges a problémák diagnosztizálása. Ezeknek a pontoknak a meghatározása a valós talajviszonoykhoz vagy növényállapothoz igazodva zajlik.

Yuneec H520E drón multispektrális kamerával felszerelve

 

 

Milyen lépésekből épül fel egy georeferált precíziós talajmintavétel vagy a multispektrális feltérképezés?

 

Mielőtt kifejtve is megismerkedünk a témával, nézzük meg a főbb lépéseket pontokba szedve:

1. lépés: drónnal történő felmérés és adatok feldolgozás

2. lépés: célzott mintavétel a területen

3.lépés: laborvizsgálat és elemzés

4. lépés: differenciált anyagkijuttatási terv és térkép elkészítése

5. lépés: shape fájl importálása a precíziós gépbe

 

1. lépés: drónnal történő felmérés és adatok feldolgozása, avagy felületi modell készítése

A georeferált precíziós talajmintavételnél az első fázisban egy drónra szerelt RGB vagy multispektrális kamerával készítünk egy 3D domborzati, felületi modellt. Ennek segítségével megállapítható lesz, melyek az alacsonyabban fekvő és melyek a magasabban fekvő területek a vizsgált helyszínen.

 

A magasabban fekvő területekről általában lefolyik a víz, amelyből következhet, hogy ezek a részek minden bizonnyal talajeróziónak kitettek. Míg az alacsonyabban fekvő területek általában összegyűjtik a vizet, amely következtében vízállásos területek alakulhatnak ki. Ez megnehezíti az agrotechnológiai munkálatokat és stresszhatást okozhat a kultúrának. A belvízes területek okozta problémákat tábla szinten detektálhatjuk, súlyosságuk mértékét a kultúrnövény teljes élettani fázisán keresztül nyomon követhetjük.

 

A multispektrális feltérképezésnél ugyanaz a folyamat: drónnal és speciális kamerával felvételt készítünk az adott területről egy olyan tartományban, amely emberi szem számára nem látható. Ezáltal sokkal előbb azonosítva lesz az adott probléma. Majd következhet a rögzített anyagok szakértővel történő elemzése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orthomosaic fotó és multispektrális felvétel

 

2.lépés: célzott mintavétel a területen

Az adatok begyűjtése után már pontos koordináták mentén kerülnek megállapításra a talajon látható egyenlőtlenségek és eltérések vagy a növények állapotára vonatkozó paraméterek. A megszerzett információk alapján, és a talajtani szakértővel vagy növényorvossal együttműködve megtörténik a célzott mintavétel.

3. lépés: laborvizsgálat

Talajmintavétel esetében a szakértő által begyűjtött minták bevizsgálásra kerülnek, és készül egy bővített talajvizsgálat a laborban. Míg multispektrális feltérképezésnél a növényorvos szaktudása és ha szükséges labortani szakértő bevonása konkretizálhatja problémát. Az eredmények alapján lesznek kialakíthatóak a különböző menedzsmentzónák és a differenciált anyagkijuttatási tervhez szükséges paraméterek.

4. lépés: differenciált anyagkijuttatási terv és térkép elkészítése

Az elkészült információk és eredmények alapján elkészül a pontos kijuttatási térkép. Ehhez jól elkülöníthető, különböző értékekkel bíró menedzsmentzónák kerülnek kialakításra, amelyekhez más-más anyagkijuttatási paraméterek lesznek beállítva a hatékony és célzott permetezéshez. A menedzsmentzónákat újabb és újabb felvételezéssel optimalizálhatjuk, igazodva a növény fenológiájához és a korábbi felvételezések tendenciáihoz.

 

 

 

 

 

 

 

Menedzsmentzónák és azokhoz tartozó paraméterek

 

5. lépés: shape fájl importálása a precíziós gépbe

Amennyiben a korábbi pontokon túljutottunk, akkor következhet a Shape fájl készítése. Ez a formátum tartalmaz minden szükséges adatot és könnyedén importálható a precíziós gépekbe.

 

Végezetül megkezdődhet az összehangolt és célzott tápanyagkijuttatás.

 

 

 

 

 

 

 

 

Precíziós gép működés közben

 

Legyen Ön is része a precíziós gazdálkodás jövőjének!

A mezőgazdasági drónok hatékonyabbá teszik a gazdálkodást. Ezt egyre többen fedezik fel. Legyen Ön is az elsők között, és alapozza gazdaságát a forradalmian új eszközök előnyeire! Mi sem bizonyítja jobban az új technológia előretörését, mint az, hogy a tervezett precíziós gépbeszerzési pályázat keretein belül mezőgazdasági drónokra és szoftverekre is pályázhatnak a gazdák. Az elnyerhető támogatás célja a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti ágazatok versenyképességének növelése új, innovatív technológiák és szolgáltatások igénybevételével. A 100 milliárd forint keretösszegű pályázaton várhatóan 1500-2000 projekt kerül támogatásra. Ha szeretne többet megtudni a pályázatról, akkor látogasson el az ABZ Drone weboldalára és kérjen ingyenes konzultációt!

 

Török Gyula

ABZ Drone