Ismerje meg a drónra szerelhető hőkamerák működését és felhasználását!

Általánosan elfogadott tény, hogy a legtöbb munkafolyamat könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tehető a rendelkezésre álló információk feldolgozásával. Ez különösen igaz az agrárszektorra, hiszen a modern precíziós gazdaságok a folyamatok automatizálása mellett a sikeres adatgyűjtéssel és felhasználással váltak meghatározó tényezővé. Ebben a cikkben egy olyan eszközt fogunk bemutatni, amely a megfelelő ipari drónok segítségével nagyban megkönnyíti a sikeres gazdaság működtetéséhez szükséges információ gyűjtést. A hőkamerák nem tartoznak a legmodernebb találmányok közé, a folyamatosan fejlődő pilóta nélküli légijárműveknek köszönhetően azonban már a mezőgazdasági felmérések elvégzését is jelentősen megkönnyítik.

 

Hogyan működik egy hőkamera?

A fényhez hasonlóan a hő is egyedi hullámhosszal rendelkező sugárzás. Elsőre furcsának tűnhet ez a hasonlat, hiszen az emberek számára a fény és a hő két egymástól távol álló fogalom, máshogy érzékeljük és máshogy viszonyulunk ezekhez a hatásokhoz. A valóságban azonban a két jelenség azonos szabályok alapján működik, így a megfigyelésük és rögzítésük is ugyanazon elv alapján történik. Az optikai kamerák a tárgyakról visszaverődő fényt rögzítik egy szenzor segítségével, ezt könnyű megérteni, hiszen az emberi szem is így működik, a visszaverődő sugárzást érzékeljük, amit hullámhosszától függően különböző színeknek látunk. Azonban az emberek számára látható színspektrumon túl is léteznek hullámhosszok, ilyen például az infravörös és az ultraviola. A hőkamerák a szabad szemmel láthatatlan infravörös sugárzást rögzítik a speciális szenzorok és lencsék segítségével. Minden objektum rendelkezik valamilyen mértékű infravörös sugárzással, amely hő hatására változik, minél melegebb egy adott tárgy annál nagyobb az infravörös sugárzása. Így a kamerák csupán a sugárzás méretét rögzítik, amelyből utólag megállapítható a vizsgált tárgyak hőmérséklete. A technológia legnagyobb előnye, hogy gyorsan és hatékonyan nagy felületen vizsgálhatjuk az objektumok hőmérsékletét, és olyan információkhoz juthatunk, melyeket az érzékszerveinkkel vagy nagyon pontatlanul vagy egyáltalán nem tudnánk mérni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Yuneec E20Tvx hőkamera

 

A hőkamerák és az infravörös sugárzás felfedezésének története

Az infravörös sugárzást Sir William Herschel fedezte fel 1800-ban. Érdekes részlet, hogy a korainak mondható 1901-es kísérlet során Samuel Pierpont Langley 400 méterről volt képes észlelni egy tehén infravörös sugárzását a saját maga által készített eszköz segítségével. Bár több kiemelkedő fizikus is kutatta a jelenséget, igazi áttörést csak az első világháború hozott, így elmondható, hogy a technológia kezdeti felhasználásában meghatározó szerepet játszott az agrárium. Mint a napjainkban használt technikai eszközök nagy része, így a hőkamerák is a haditechnikai fejlesztéseknek köszönhetően érték el mai formájukat. Az elmúlt évtizedekben történt hatalmas változás bizonyítéka, hogy az 1970-es évek előtt használt kameráknak egyetlen kép feldolgozásához akár egy órára is szükségük volt. A kitartó kutatások és fejlesztések eredményeként az 1990-es években megjelentek az okos szenzorok, melyek jelentős árcsökkenést és a mezőgazdasági és ipari megoldások elterjedését eredményezte. Napjainkban a hőkamerák széles körben elérhető termékeknek számítanak és az agráriumtól kezdve az építőiparon át a hadiiparig szinte mindenhol használják őket.

 

Az ipari drónokra szerelt hőkamerák felhasználási területei

Az agráriumban általában a beteg és fertőzött növények azonosítására használják a technológiát. Ezen a területen rendkívül jól érvényesülnek a drónok egyedi előnyei, hiszen a magasból nagy kiterjedésű ültetvényeket térképezhetünk fel, a legnehezebben megközelíthető területeket is könnyen elérhetjük és taposási kár nélkül dolgozhatunk. Az élősködők jelenlétén túl a savasság, a vízigény és a stressz-szint is könnyen meghatározható a hőtérképek elkészítésével. A vízvezetékek és locsolórendszerek tervezésekor például fontos és meghatározó információkat deríthetünk ki egy hőkamera segítségével. Az ültetvények monitorozásán túl az állatállomány megfigyelése és szemmel tartása is könnyebbé válik a hőkameráknak köszönhetően.

Termőföld hőtérkép
Forrás: https://argentechsolutions.com/images/PrecisionAg/Field-Heat-Map-1024×653.jpg 

 

A leggyakrabban használt alkalmazási területek közé tartozik az épületek és tetőszerkezetek felmérése. A lakóingatlanok és gazdasági épületek energetikai állapota könnyen megállapítható a magasból készített hőképekkel. A hibás szigetelés elemek és hőhidak korai felderítése nem csak a felújításban, de a kezdeti stádiumban, a tervezés során is jelentősen segítheti a mérnökök munkáját. Szintén az építőipari felhasználáshoz tartozik az utak és hidak állapotfelmérése. Elsőre talán indokolatlannak tűnhet a hőkamerák használata, azonban a hőmérséklet különbségek segítségével pontos információt kaphatunk az utak eróziójáról, és a hidak stabilitásáról. Ezt a típusú felmérést a drónok teszik igazán hatékonnyá, hiszen minimalizálják a kockázatos és veszélyes munkaköröket, különösen a hídfelmérések során. Ipari alpinisták és összetett állványrendszerek helyett elég egyetlen hőkamerával felszerelt drón és egy képzett drónpilóta.

A drónokra szerelt hőkamerák harmadik legfontosabb felhasználási területe az energia szektor. Elsősorban a napelemparkok, erőművek és elektromos vezetékek monitorozására és karbantartására használják a technológiát. A nagykiterjedésű naperőművek manuális ellenőrzése hatalmas idő és energiabefektetést igényelne, így az ipari drónok alkalmazása az egyetlen igazán hatékony megoldás. A magasból készített felvételeken könnyű megtalálni a meghibásodott paneleket, hiszen a problematikus eszközök hőmérséklete jellemzően nagymértékben eltér a hibátlanul működő egységekétől.

A hőkamerák mára relatíve elérhető termékekké váltak és változatos felhasználásuknak köszönhetően számos közvetlen és közvetett módon tudják támogatni a gazdaságok működését. Az alternatív módszerekkel nehezen megismerhető, gyakran az ültetvények szempontjából létfontosságúnak bizonyuló információk miatt a hőkamerák napjainkra a precíziós gazdaságok alapköveivé váltak.

Yuneec H520E ipari drón hőkamerával felszerelve

 

Legyen Ön is része a precíziós gazdálkodás jövőjének!

A mezőgazdasági drónok hatékonyabbá teszik a gazdálkodást. Ezt egyre többen fedezik fel. Legyen Ön is az elsők között, és alapozza gazdaságát a forradalmian új eszközök előnyeire! Mi sem bizonyítja jobban az új technológia előretörését, mint az, hogy a tervezett precíziós gépbeszerzési pályázat keretein belül mezőgazdasági drónokra és szoftverekre is pályázhatnak a gazdák. Az elnyerhető támogatás célja a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti ágazatok versenyképességének növelése új, innovatív technológiák és szolgáltatások igénybevételével. A 100 milliárd forint keretösszegű pályázaton várhatóan 1500-2000 projekt kerül támogatásra.