Drónok hazai jogi szabályozása

1849-ben az Osztrák Magyar Monarchia tüzér csapatai megkezdték Velence támadását pilóta nélküli légijárművek segítségével. Joggal érezhetjük magunkat kétkedve a fenti mondat olvasása után, gondolván arra, hogyis rendelkezhetett bármely ország hadserege a 19. század közepén pilóta nélküli légijárművekkel. Természetesen nem korunk legmodernebb fegyverrendszerére kell gondolnunk, hanem nagyon kezdetleges, robbanószerrel felszerelt ballonokra, mégis elmondható, hogy történelmünk ezen időszakára tehető a – mai köznyelvben drónoknak nevezett- eszközök rendkívül kezdetleges alkalmazása. [1]

Mit is takar a „drón” kifejezés?

A drón, olyan pilóta nélküli légijármű, melynek fedélzetén nincs irányító személy, pilóta. Fontos megjegyezni, hogy a szakterminológia kerüli a „drón” elnevezést, helyette találkozhatunk például az UAS ( Unmanned Aerial System), vagy RPAS (Remotely Piloted Aerial System) angol mozaikszavakkal. [2]

A pilóta nélküli légijárművek gyártása, értékesítése, és használata a világon az egyik legjobban fejlődő piaci ágazat. Kezdetben a fegyveres erőknél, majd az élet minden más területén bekövetkező robbanásszerű terjedése szükségszerűvé tette, hogy szigorú jogi keretek közé szorítsák az UAS-k alkalmazását.

Hazánk jelenleg hatályos jogi szabályozását vizsgálva 3 elkülönülő halmazról beszélhetünk. Az első halmaz tartalmazza magára a repülésre vonatkozó szabályokat, a második halmazban találjuk a pilóta nélküli légijármű kezelőjére vonatkozó szabályokat, az utolsó halmazban pedig a repülés által közvetetten érintett harmadik személyek magánéletét védő jogi előírásokat.

Kezdjük az utólag említett, legkisebb halmazzal. Miért mondható kicsinek ez a halmaz? Ennek az az oka, hogy a hazai jogi szabályozás, konkrétan „drónnal” végrehajtott adatgyűjtésre vonatkozóan nem tesz külön iránymutatást.

A magánélet, illetve a személyes adatok védelme elismert alapvető emberi jogként vannak számon tartva Európán belül. Ismervén az UAS-k azon sajátosságát, hogy képesek lehetnek valamilyen formájú adatgyűjtésre, ezzel kapcsolatos általános előírásokat kötelező betartani. A személyes adatok gyűjtésére, tárolására, feldolgozására, megosztására külön jogszabály vonatkozik. Ezeket a követelményeket fektetik le az alábbi szabályzók:

  • Európai Unió Általános Adatvédelmi rendelete (GDPR)
  • Magyar Alaptörvény
  • 2018. évi LIII. Törvény a magánélet védelméről

Akár az eszköz kezelőjeként, akár egy szolgáltatás igénybe vevőjeként vagyok érdekelt a tevékenységben, az adatvédelmi követelményeknek akkor is meg kell felelnem. [3]

A második halmaz az UAS kezelőre vonatkozóan tartalmaz szabályokat. Sokakban felmerül a kérdés, hogyha én a mai napon (2020.05.12.) szeretnék a pilóta nélküli légijárművemmel repülni, akkor szükségem van-e bármilyen képesítésre?

A válasz rövid, és egyértelmű: NEM.

Ez nem jelenti azt, hogy semmilyen kötelezettség nem érinti a kezelőt. A 39 / 2001. (III.5.) Korm. Rendelet előírást fogalmaz meg a légiközlekedési felelősségbiztosításról. Az első paragrafusa így szól:

1. § *  (1) Nyilvános repülőtér üzemeltetésére, légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység végzésére (Lt. 71. § 10. pont) engedély csak akkor adható, ha a kérelmező megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik.

Hogy légiközlekedési tevékenységnek minősül-e, ha én a kertes házam udvarán szeretném reptetni a nemrég vásárolt „drónomat”, arról a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII törvény fest világos képet.

71. § 10. b) és e) pontja alapján pontja alapján:

„10. légiközlekedési tevékenység:

b) a légi járművel folytatott munkavégzés (pl. teheremelés, mező-, erdő- és vízgazdálkodási célú repülés),

e)a légi jármű sport-, valamint magáncélú alkalmazása,

Amennyiben munkát végzek a pilóta nélküli légijárművemmel, vagy csak a kertemben magáncélból használom, én akkor is légiközlekedési tevékenységet hajtok végre, szóval vonatkozik rám a biztosítási kötelezettség.

Ezzel elérkezünk az utolsó halmazhoz, amely a repülési szabályokat tartalmazza. Nagy valószínűséggel, aki egy kicsit is jártas a pilóta nélküli repülésben, találkozott már az eseti légtér fogalmával. Az eseti légteret minden esetben a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében kell kijelölni.

Melyek ezek a konkrét esetek? 4/1998. (I.16.) Korm rendelet 1. § (3a)  pontja szerint:

“a) a (2) bekezdésben, és ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre meghatározott repülési szabályok szerint, a (3) bekezdésben meghatározott esetben,

b) bemutatókhoz és versenyekhez, ejtőernyős bemutatókhoz és versenyekhez, és ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre meghatározott repülési szabályok szerint, repülősport-rendezvényekhez,

c) a külön légtér-igénybevétellel járó katonai vagy rendészeti műveletekhez,

d) pilóta nélküli légijárművel vagy állami pilóta nélküli légijárművel végrehajtott repülésekhez.”

A megfelelően kitöltött eseti légtér kérelmet, a hozzá tartozó speciális dokumentumokkal együtt Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályához kell eljuttatni. Májusban ez még megtehető ez eddig megszokott formában, azonban júniustól már csak az ÁNYK-n (Általános Nyomtatványkitöltő Program) keresztül lehetséges. A postai beküldés opciója is megmarad, azonban a formanyomtatvány változik.

A légtér engedély beküldését követően bejelentési kötelezettségünk is van az Innovációs és technológiai Minisztérium felé, melyet a repülés megkezdése előtt minimum 3 nappal meg kell tennünk. Ez alól, csak a sport- és magáncélú repülés képez kivételt.

2020.07.01. UTÁN

Az Európai Unió tagállamai eddig sajátos és hiányos szabályokkal rendelkeztek a pilóta nélküli repülést illetően. Annak érdekében, hogy egységes szabályozással rendelkezzen az EU, a tavalyi év júliusában az Európai Bizottság elfogadta a 2019/945., illetve a 2019/947. számú rendeleteket. Előbbi gyártókra, forgalmazókra, illetve importőrökre fogalmaz meg kötelező előírásokat, az utóbbi pedig az egyes műveleti kategóriákra, valamit a távpilótákra vonatkozó szabályokat rögzíti. Az említett rendeletek már hatályban vannak, a felkészülési idő lejárta után, tehát 2020. július 01. után minden tagállamnak kötelezően kell alkalmazni ezeket. [4] [5]

Az új szabályozásra általánosan jellemző a kockázat- és teljesítmény alapú megközelítés. Ez annyit jelent, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) szakemberei megvizsgálták és figyelembe vették az egyes műveletekkel járó kockázati tényezőket. [5]

Ez alapján 3 műveleti kategória különböztethető meg:

Althura főoldali termékkép

Nyílt kategória

Ide tartoznak azok a műveletek, melynek végrehajtásához külön engedélyre (eseti légtér engedély) nincs szükség. A művelet végrehajtásában résztvevő UAS maximális felszálló tömege nem haladhatja meg a 25 kg-ot. A repülés kezelőtől mért horizontális távolsága a vizuális látástávolságig terjedhet, míg vertikálisan a földfelszíntől számítva 120 méterig. [6] [7]

Fontos megjegyezni, hogy attól függetlenül, hogy eseti légtér igénylési kötelezettsége a távpilótának nem lesz, azonban a Mydronespace alkalmazáson keresztüli bejelentési kötelezettség alól nem mentesül.

A nyílt kategória további három alcsoportra bontható. Az alkategóriák közötti különbség a pilóta nélküli légijárművek eltérő maximális felszálló tömegéből, illetve az embertömegtől mért különböző távolságokból adódik. [6] [7]

A távpilótáknak egy online kurzus elvégzését követően, sikeres elméleti vizsgát kell tenniük a „drónok” repültetéséhez. Természetesen az egyes alkategóriákhoz tartozó elméleti vizsgák komplexitása eltérő lesz. [6] [7]

Speciális kategória

Leegyszerűsítve, ebbe a kategóriába tartozik az összes olyan művelet, ami az előzőbe nem sorolható be. Az UAS maximális felszálló tömege meghaladhatja a 25 kg-ot, azonban az eszköz legnagyobb jellemző mérete maximálisan 3 méter lehet. [6] [7]

A kategóriában találkozhatunk majd előre rögzített műveleti szcenáriókkal. Abban az esetben, ha a végrehajtandó feladat beleilleszthető egy ilyen forgatókönyvbe, akkor nyilatkozatot kell tennünk az illetékes hatóság felé. Amennyiben egyik szcenárió követelményeinek sem tudjuk megfeleltetni a műveletet, ebben az esetben úgynevezett könnyű UAS üzembentartói tanúsítványért, vagy egyedi műveleti engedélyért kell folyamodnunk. [6] [7]

Engedélyköteles kategória:

Ebbe a kategóriába tartozó műveletek jelentik a legnagyobb kockázatot egy esetleges baleset bekövetkezése esetén.

Az alábbi feladattípusok sorolhatók ide:

  • Olyan UAS-el végrehajtott művelet, melynek a legnagyobb jellemző mérete meghaladja a 3 métert.
  • Pilóta nélküli légijárművel végzett személyszállítás.
  • Veszélyes anyag szállítása.
  • Embertömeg fölötti feladat végrehajtás

A magas fokú kockázat miatt itt már az illetékes hatóság által kiállított tanúsítvánnyal kell, hogy rendelkezzen az üzembentartó, a távpilóta illetve a pilóta nélküli légieszköz is. [6] [7]

Kép forrása: https://dblue.it/blog/drones-european-rules-easa/

Keczer Máté
UAV műveleti igazgató

 

Irodalomjegzék:

[1] https://weaponsandwarfare.com/2019/06/17/1845-austria-drops-balloon-bombs-on-venice/

[2] Drónok repülésének jogi szabályozása hazai és nemzetközi viszonylatban-Sonnewend Gyula honvéd tisztjelölt

[3] https://dronerules.eu/hu/professional/obligations/summary-of-privacy-rules-in-eu

[4] https://itlawpro.com/it-jog/eu-drone-new-regulation/

[5] https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/drones/

[6] A bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete

[7] Legter.hu Drónokra vonatkozó egységes EU-s szabályrendszer